Tóth Olga Csupasz nyulak című könyve olyan hatással van az emberre, hogy még ha nem dohányzik is, kedve kerekedne rágyújtani. Esetleg még egy hegyeset káromkodni is mellé. Mert nem lehet ép ésszel felfogni, hogyan lehet egy teljesen átlagos család ennyire diszfunkcionális? És ez még csak azzal sem magyarázható egészen, hogy hát azok (mármint a hatvanas évek) más idők voltak.
Van egy Átlag Magyar Család, amiről Tóth Olga úgy ír, mintha egy történet lenne, de érzésem szerint a Csupasz nyulak sokkal inkább a hatvanas évek családjainak esszenciája. Benne van mindaz a frusztráció, kisebbrendűségi komplexus, elutasítás, abúzus, sértődöttség, elfojtott harag, elleplezett érzelem, ami csak tönkre tudott tenni akkoriban egy famíliát. Nincs rajta mit szépíteni: ma sem sokkal jobb a helyzet. Igaz, a szabadságuk nagyobb a mai gyerekeknek, a szülők is felelősebben gondolkodnak a nevelés mibenlétéről, de ezzel együtt nem tagadhatjuk azt, hogy még ma is örökre megnyomorítják lelkileg gyerekeiket némely szülők. Nem vagyunk egy felnőtt társadalom. Tóth Olga szociográfus kisregénye talán segíthet a fejlődésben.
A könyvet köszönjünk a bookandwalk kiadónak.
Leányanya a hatvanas évek Magyarországán. A huszonkét éves lány teherbe esik. Anyja kitagadja, mehet, amerre lát.
Húga más utat választ. Osztályelső, élúttörő, még a Rádióba is eljut egy versével. Mindent megtesz, hogy megfeleljen, hogy elnyerje anyja és a közösség megbecsülését, szeretetét.
Tóth Olga felkavaró, elgondolkodtató regényt írt anya és lánya(i) viszonyáról, a nővé érés és az anyává válás megéléséről. Családi sérelmekről és kegyetlenségekről, a kitörés, a megváltás lehetőségéről és lehetetlenségéről. És rólunk, kibeszéletlen közös múltunkról.
A szerző elismert szociológus, az MTA Szociológiai Kutatóintézetének munkatársa. A család változásait, a férfiak és nők társadalmi helyzetét, a családon belüli erőszak megnyilvánulásait kutatja. Számos tudományos publikáció után ez az első regénye.
