A vöröshagyma Közép-Ázsiából került hazánkba. Az ország egész területén termeszthető, ezért sok kiskertben megtalálható. Magyarországon elsősorban dughagymás ültetése szokásos. Első évben a magokat elültetve csak az apró dughagymák fejlődnek ki, következő év tavaszán ezeket az apró hagymákat elültetve fejlődnek ki a szép, nagyfejű vöröshagymák. Sok fajtája ismert, de világszerte híres a makói vöröshagyma, amely a hungarikumok listáján is szerepel.
Továbbtermészet címkéhez tartozó bejegyzések
A természet ereje 21. – Paradicsom
A paradicsom őshazája Amerikában van, csak a 16 században kezdet elterjedni a világban. Magyarországon és az egész világon elterjedt és termesztett zöldségféle. Őshazájában évelő kúszónövény, de világszerte egynyári növényként termesztik. Nagyon sokféle változata ismert, mind méretben, mind színben, a különböző fajtáit sokféleképpen használhatjuk fel.
A természet ereje 20. – Szilva
A szilva Magyarországon honos, sokfelé termesztett gyümölcs. Nagyon sok fajtája ismert, és termesztett a kiskertekben. A szilvafa kora tavasszal, márciusban, áprilisban hozza fehér vagy halvány rózsaszín virágait. Termése júliustól szeptemberig érik be. A nyáron érő, gömbölyű szilvákat ringlónak nevezzük, ezek édesek és lédúsak, ezeket főként frissen fogyasztjuk. Ősszel érnek a tömörebb, kevésbé lédús, hosszúkás alakú szilvák, ezek alkalmasabbak lekvár vagy aszalt gyümölcs készítésére.
A természet ereje 19. – Paprika
A paprika őshazája Amerikában van, de több fajtáját Magyarországon is termesztik. Sőt, van olyan fajta, amely hungaricum. Ilyenek például a fehér színű cecei zöldpaprika és a kalocsai illetve a szegedi fűszerpaprika őrlemény.
A paprika évelő, félcserjés növény, de egynyári növényként termesztik hazánkban. Magjait melegágyba ültetik, és a megerősödött palántákat ültetik ki melegházakba illetve a szabad földbe.
A természet ereje 18. – Görögdinnye
Citrullus lanatus – görögdinnye
A görögdinnye kedvelt nyári gyümölcs, afrikai őshazájában vadon is megtalálható. Magyarországon országszerte termesztik, meleg igényű növény, bármilyen talajon megél, de a tápanyagban gazdag talajt meghálálja. Gyermekkoromban a dinnye kerek, sötét zöld héjú, piros húsú volt. Ma már sok fajta kapható hazánkban is, a héja lehet zöld csíkos és a dinnye formája lehet kerek vagy ovális is. A görögdinnye húsa nem csak a piros különböző árnyalatát veheti fel, hanem létezik sárga húsú görögdinnye is.
A természet ereje 17. – Kakukkfű
Thymus serpyllum – mezei kakukkfű, vadcsombor, tömjénfű, balzsamfű, mézfű
A kakukkfű Magyarországon vadon is termő gyógynövény, a nemesített változatát kertekben termesztik. Vadon a dunántúli gyepeken fordul elő leggyakrabban. Számos faja ismert és gyűjthető gyógynövényként. Májustól augusztusig virágzik, az összegyűjtött virágzó hajtásokat árnyékban, vékonyan kiterítve száríthatjuk meg télire.
Tovább
A természet ereje 16. – Körömvirág
Calendulae officinalis – körömvirág, kenyérbélvirág, borongóvirág, gyűrűvirág
A körömvirág Magyarországon honos, sok kiskertben termesztett gyógynövény. Nem csak gyógyhatása miatt népszerű szegélynövény a kiskertekben. Növényei nem évelők, nem túl hideg teleken előfordul, hogy néhány növény áttelel, de ez nem jellemző rá. Népszerűségét növeli, hogy áprilistól novemberig virágzik, így folyamatosan üde színfoltja a kertnek. Kora tavasszal 50-60 cm sortávolságra, 2-3 cm mélyre vetjük a magját. Sok változata ismert, a virágai a halvány sárgától a sötét narancssárgáig különböző színűek lehetnek, létezik telt virágú fajtája is.
Tovább
A természet ereje 15. – Kajszibarack
Prunus armeniaca – kajszibarack
A kajszibarackot a köznyelvben sárgabaracknak is nevezzük. Magyarországon honos, a meleg helyeket kedveli. Március közepétől április közepéig virágzik, virágai a fagyokra érzékenyek. A sárgabarack júliusban érik be. A fái ciklikusan teremnek, egy jó termésű év után néhány évig jelentősen kevesebb mennyiség terem. Egy fának átlagosan 8 évenként van kiemelkedően jó termése. Az érett sárgabarack nehezen eltartható, könnyen megromlik, aszalással vagy lekvárként, dzsemként tehetjük el télire.
A természet ereje 14. – Tejoltó galaj
Galium verum – tejoltó galaj
A tejoltó galaj Magyarországon honos évelő, lágyszárú növény. Főleg a Dunántúlon gyakori növénye a réteknek, a száraz gyepeknek. Szára körülbelül fél méteresre nő meg, sárga, mézillatú virágai júniusban és júliusban nyílnak. Teljes virágzáskor 30-40 cm-es hajtásokkal gyűjtik a virágzatát. Száraz, naptól védett, jól szellőző helyen szárítják meg.
A természet ereje 13. – Nagy csalán
Urtica dioica – nagy csalán
A csalán Magyarországon honos, ismert gyom- és gyógynövény. Erdei tisztások, vízparti ligetek, árokpartok gyakori növénye. Magas növésű évelő növény, kedvező körülmények között nem ritkák az akár 1 méteres példányok sem, májustól őszig virágzik.
Tovább