A tejoltó galaj Magyarországon honos évelő, lágyszárú növény. Főleg a Dunántúlon gyakori növénye a réteknek, a száraz gyepeknek. Szára körülbelül fél méteresre nő meg, sárga, mézillatú virágai júniusban és júliusban nyílnak. Teljes virágzáskor 30-40 cm-es hajtásokkal gyűjtik a virágzatát. Száraz, naptól védett, jól szellőző helyen szárítják meg.
A csalán Magyarországon honos, ismert gyom- és gyógynövény. Erdei tisztások, vízparti ligetek, árokpartok gyakori növénye. Magas növésű évelő növény, kedvező körülmények között nem ritkák az akár 1 méteres példányok sem, májustól őszig virágzik.
Tovább
A cickafark Magyarországon honos, sokak által ismert és kedvelt gyógynövény. Utak, mezők szélén gyakran előforduló évelő növény, de magról vetve vagy tőosztással kiskertben is termeszthető. A növény június közepe, vége felé kezd virágba borulni. Gyógynövényként csak a fehér virágú növényeket gyűjtjük.
Tovább
A levendula egyes nemesített fajtái Magyarországon is honosak. A növény a napos, meleg környezetet kedveli, magról vagy több éves növényről gyűjtött dugványokkal szaporítható. Nagy levendula-ültetvényeket találhatunk Tihany környékén. Június – július környékén virágzik, ősszel számíthatunk másodvirágzására is. Virágzáskor a virágzat alatti első levélpárral együtt gyűjtik. Száraz, szellős, árnyékos helyen szárítható. Szárítás után a virágot lemorzsoljuk és úgy használjuk fel.
Tovább
Az Orvosi szemvidító Magyarországon honos, egyéves, kis termetű, lágyszárú gyógynövény. A Dunántúli-középhegységben és észak-keleten, hegyi réteken gyakori növény. A virágos hajtásait gyűjtik, azt használják fel gyógyításra. Június, július hónapban virágzáskor gyűjthető.
A kamilla a legismertebb Magyarországon is honos gyógynövények közé tartozik. Mészben szegény legelőkön, pusztákon gyakori növény. Nemesített fajtáit szeptember elején vetik el, virágjait a napos déli órákban gyűjtik májusban és júniusban.
A cseresznye Magyarországon honos, kedvelt hobbikerti gyümölcsfa, több nemesített fajtáját termesztik. A fája 20-30 m magasra is megnőhet. Áprilisban virágzik, május végétől július közepéig érik. Gyümölcsének a héja fajtájától függően a sötét bordótól, a majdhogynem feketétől, egészen a sárgáig sokféle színű lehet.
Tovább
Magyarországon honos, évelő pozsgás. Szárasságtűrő, igénytelen növény, a sziklakertek dísze. Minél több napsütés éri, annál jobban fejlődik. Régen a déli fekvésű háztetők dísze volt, úgy hitték, véd a villámcsapástól is.
Hatóanyagai miatt a népi gyógyászatban égési sebek, pattanások kezelésére használták. A leveléből kinyert folyadék gyulladáscsökkentő hatással bír. Vattára csöpögtetve, és azzal a fület bedugva enyhíti a fülfájásos panaszokat. A kozmetikai ipar is szívesen alkalmazza bőrtápláló, tisztító hatása miatt.
A nagylevelű hárs az egész Kárpát-medencében honos fafajta, így Magyarországon is sokfelé megtalálható. A hársfa akár 40 m magasra is megnőhet. Ártéri ligeterdőkben gyakori fa, de a hársfavirágot sok esetben telepített hársfákról gyűjtik. Júniusban virágzik, virágját akkor kell gyűjteni, amikor a virágzat középső bimbói kifeslettek. A hársfavirágját árnyékos, szellős helyen szárítják, gyakran forgatják, hogy ne dohosodjon, penészesedjen be. Magyarországon a hársnak több alfaja is megtalálható, köztük több ritka faj is.
Tovább
A bodza Magyarország területén honos, szinte mindenhol megtalálható, nagyon elterjedt gyógynövény. Erdők, utak szélén találhatjuk meg a cserjéjét. Májusban, júniusban virágba borulnak a bokrok. Gyógynövényként elsősorban a virágját használjuk gyógytea főzésére.