Az utóbbi néhány évben Magyarországon is egyre inkább teret hódítanak a közösségi kert mozgalmak. Egyre több helyen, főleg Budapest belső kerületekben egymás után nyílnak a kisebb-nagyobb közösségi kertek. Évek óta vágyakozva figyeltem az alakuló kerteket, és reménykedtem, hogy a közelünkben is indul ilyen kezdeményezés. 2014 tavaszán átadásra került a közelünkben, Káposztásmegyer szívében egy 14 ágyásos közösségi kert. A napokban derült ki, hogy én is azon szerencsések közé tartozok, akik kertészkedhetnek a közösségi kertben.
A közösségi kert lehetőséget ad a nagyvárosban élőknek arra, hogy kicsit közelebb kerüljenek a természethez, és termelhessenek egy kis zöldséget, gyümölcsöt, fűszer- és gyógynövényt. Egyre több gyerek nő fel vidéki gyökerek nélkül, nekik különösen érdekes tapasztalat megtanulni, mi hogyan terem, hogy is néz ki egy-egy növény mielőtt a termése a boltok pultjaira kerül. Sok kisgyerek nem is tudja, hogy mennyi munkát és törődést igényelnek a növények míg az asztalunkra kerülhetnek. Sokszor már mi felnőttek is elfelejtjük, hogy melyik növénynek mikor van a szezonja, hiszen manapság a legtöbb gyümölcs és zöldség egész éveben jelen van a boltok kínálatában.
A mi közösségi kertünkben 14 darab 8 négyzetméteres, jó minőségű termőfölddel feltöltött magaságyás található. A kertben van még néhány szabálytalan alakú ágyás is, amely nem lett feltöltve termőfölddel, ha túl mélyre nyomjuk az ásót, akkor könnyen találhatunk építési törmeléket még a lakótelep építésének idejéből.
Én egy 8 négyzetméteres területet művelek. Egy ekkora területen – ha elég ügyes leszek – sok dolgot meg fogok tudni termelni. Ezen kívül van egy trapéz alakú ágyás, amelynek az oldalai 360cm, 270cm, 270cm és 240cm hosszúak. Idén a magaságyásban szeretnék sok kis helyigényű növény ültetni, hogy minél több tapasztalatot gyűjthessek össze. A másik ágyásban pedig tökfélékkel és kukoricával teszek majd próbát. Utoljára kisgyerek koromba kertészkedtem szüleimmel, így van valami elképzelésem a dolgok menetéről, de mégis csaknem nulla tudással vágok bele ebbe a kihívásba.
Megpróbálom rendszeresen dokumentálni a blogon a kertem fejlődését. Mikor miket ültettem, és milyen munkákat végeztem el a kertben. Ha sikerrel jár a kalandom, akkor a nyár második felében már sikerekről is lesznek beszámolóim.
Szerdán először kigyomláltam a kertet, majd átforgattam a földet. Elültettem néhány olyan zöldségfélét, amelyről az első körben eszembe jutott, hogy jó volna kipróbálni.
- 10 darab bokor-paradicsom palántát ültettem.
- A paradicsom sorai közé dughagymát (sturon allium cepa) vetettem, amit újhagymaként szeretnénk megkóstolni. Maximum néhányat hagyok beérni őszre.
- Egy sor kifejtő borsót (rajnai törpe).
- 2 rövidke sorba drazsírozott petrezselyem magokat vetettem.
- Sárgarépa (nantes-2) drazsírozott vetőmagjából is 2 rövidke sor lett.
- Egy levendula palántát az ágyásom egyik sarkába ültettem.
- Balkon eper palántából 2 darab került az ágyásba.
A paradicsom, az eper és a levendula palánták kaptak egy-egy marék tehéntrágya granulátumot, hogy bőven legyen miből fejlődnie a növénynek.
Sajnos, idén a palántákat nem tudtam én nevelni, ezért még tervezek piacra menni néhány szép palántáért. Egy-egy fajtából nem szeretnék sokat. A paradicsomból kényszermegoldásként ültettem tízet, mert csak így, csomagban árulták. Ezekben még kárt is tehet majd a májusi fagy. Ha így járok, akkor más paradicsom fajtát ültetek a helyére, 10 tőnél több ebből nem nagyon fér el a kertben.
Nagyon örülnék, ha saját tapasztalataitokat megosztanátok velem, és ellátnátok egy-két jó tanáccsal. Mi az amit feltétlenül ültessek? Mi az amit inkább felejtsek el? A szüleimtől már nem tudok tanácsot kérni, de örülnék, ha ti ellátnátok jó tanácsokkal.
Hivatkozások:
Közösségi kertészkedés a nagyvárosban 2.