Már bő másfél éve gyűröm ezt a paleos dolgot, és most egy kicsit elegem lett. Nem az étrendből, hanem a paleo diétát -életmódot- átszövő hisztérikus hozzáállásból. Azt hiszem, egy kicsit elszálltunk.
Egyrészről töretlen a hitem, hogy a paleo étrend rendben van, vagy én vagyok rendben tőle, nem is tudom, a lényeg az, hogy ugyan mi vitatható van abban, hogy jobb kerülni a fehér lisztet, a szénhidrátokat, az agyonfeldolgozott élelmiszereket… józan ésszel belátható, hogy a hagyományos kakaós csiga nem a szervezetünk épülését szolgálja.
Másrészről olvasom a paleos blogokat, oldalakat, és azt érzem, egy kicsit elszálltunk. Zöldbanánliszt? Nyírfavíz? Chiamag? Tényleg ilyen alapanyagokról kellene szóljon? Nem az lenne-e a lényeg, hogy olyasmit együnk, ami természetes eredetű, ugyanakkor a mi kultúránkban is meglegyen a hagyományos helye? Evett-e az én ősöm zöldbanánlisztet? Még banánt se, azt gyanítom.
Az én paleo kalandozásom nem erről szól. Egészséges, jó minőségű, könnyen beszerezhető élelmiszereket akarok az asztalomon látni, nem pedig egy újabb divatőrület oltárán áldozni. Mert nem kevés pénzbe kerülnek ám ezek a különleges hozzávalók, mégis sikk használni, és ajánlgatni. Nem szeretnék ebben részt venni. Sőt, már az sem bánom, ha valami nem 100%-osan paleo. Ha sütök kenyeret a családnak, én bizony megkóstolom. Használok vajat, mézet. Némely paleos közegben ezért felkoncolnának. Hát nem elszálltunk egy kicsit…?