Fábián Janka -kinek neve úgy hangzik, mintha maga is egyik regényének hősnője volna- ma hazánk egyik legismertebb írónője. Nemrégiben egy író-olvasó találkozón azt mondta, az ő regényeiben érződik, hogy azokat egy nő írta, és csak némely igazán különleges tehetségű írónő, mint Szabó Magda, vagy Jókai Anna tud nemtelenül írni, vagyis az írásaikból nem lehet közvetlenül az író nemére következtetni. Azt hiszem, a Lotti öröksége nemtelen regény a szó legnemesebb értelmében, hiszen semmi baj sincs azzal, ha egy női író nőként van jelen a könyve lapjain.
A történet az eddigi Fábián Janka-könyvektől eltérően egészen a XVIII. század végéig, a XIX. század elejéig röppenti vissza az olvasót. Egy kicsi szökdécselünk az időben: jelen, múlt, majd megint jelen, Lotti jelene és múltja. Hogy kicsoda is Lotti, honnan származik, hol él és hol élhetne – tulajdonképpen ez a regény vezérfonala, melynek hátteret nyújt a történelem. Méghozzá nagyon erős tónussal van jelen, szinte lépésről lépésre követhetjük a Martinovics Ignác-féle magyar jakobinus-mozgalom kialakulását, tevékenységét, és végül a bukását. Nem tudom, ki mennyire emlékszik a történelemből az 1700-as évek végére, én bevallom, nem nagyon. Noha a Martinovics-szál igen regényes, illuminátusokkal, besúgókkal, szabadkőművesekkel, mégis az a legnagyszerűbb benne, hogy igaz. Egy kicsit utánaolvasva a magyar jakobinusok történetének kiderül, hogy tulajdonképpen Fábián Janka észrevétlenül történelemre is tanít bennünket a könyv olvasása közben, de ezt a legkevésbé sem direkt módon teszi, ettől válik izgalmassá és élvezetessé.
Egy szerteágazó családregényt tarthat kezében az olvasó: testvérek, unokatestvérek, féltestvérek, apák és fiúk, nevelőszülők olykor egyáltalán nem világos, sőt, egyenesen eltitkolt viszonyai, titkos szerelemmel, házassággal, házasságtöréssel fűszerezve. Lotti mindezek eszenciája, de ő maga nem ismeri származásának történetét. Nevelőapja, Mártonfi Lőrinc nagy szeretetben neveli, okítja orvostudományra (amit abban az időben egy nő egyáltalán nem tanulhatott) és taníttatja úri kisasszonyokhoz illő viselkedésre, de a családi titkait nem fedi fel. A lány annyira ügyes tanítvánnyá válik, hogy az 1809-es győri csatában, a napoleoni háborúk egyetlen, a Magyar Királyság területén lezajlott ütközetében képes egyedül amputálni egy francia katona elüszkösödött lábát, megmentve annak életét, és így téve szert egy életre szóló barátra.
Mire Lotti megismerhetné származásának titkait, addigra szeretett nevelőapja, mestere meghal gutaütésben. Csak egy listát hagy hátra Lotti öröksége felirattal, rajta néhány homályos sorral. Lotti pedig felkerekedik, és minden titokra fényt derít.
A könyvért köszönet a bookandwalk.hu webáruháznak.
