Gretchen Rubin Boldogságterv című könyve már nem egyszer a látókörömbe került különböző könyves portálokon, blogokon. De első látásra nagyon is hidegen hagyott, olyan nyálas, mesterkélt dolognak tűnt már maga a szó is: boldogságterv. Egyáltalán lehet-e, kell-e a boldogságot megtervezni? Most, hogy a könyvet mégiscsak elolvastam, a válaszom egyértelmű: igen!
Gretchen Rubin arra az elhatározásra jut egy átlagos reggelen, hogy megpróbál boldogabb lenni. Nincs alapvetően baja az életével, nem kifejezetten boldogtalan, de mégse kerek egész neki a világ. Ezért hát kutatásokba kezd a boldogság mibenlétének megtalálására. Ezt szó szerint kell venni: könyvtárba megy, jegyzetel, filozófiai műveket, pszichológiai értekezéseket is átrág a cél érdekében. Majd az olvasottakból a következtetéseket levonva a következő 12 parancsolatot írja meg saját maga számára:
1. Légy Gretchen!2. Engedd el!3. Viselkedj úgy, ahogy érezni szeretnéd magad!4. Tedd meg most!5. Légy udvarias és igazságos!6. Élvezd a folyamatot!7. Fogyjon, amid van!8. Azonosítsd a problémát!9. Légy derűs!10. Tedd, amit tenned kell!11. Ne méricskélj!12. Csak a szeretet fontos!
Ezeket a könyvében aztán szórakoztató, olvasmányos és elgondolkodtató módon ki is fejti. Minden hónapra ad magának egy fogalmat, ami szerinte szorosan kapcsolódik a boldogságterv témájához (anyaság, házasság, barátok, munka, szabadidő, pénz stb.), hozzá feladatokat kapcsol, így tesztelve, hogy a boldogságterv működik-e.
Számomra nagyon tanulságos volt a házasságát érintő hónapban az, ahogy a kommunikációját próbálja megváltoztatni. Igyekszik minél kevesebbet zsörtölődni, kritizálni és felcsattanni -meg kell mondjam, az írónővel nagyon sok a közös bennünk, hasonló könyveket szeretünk, hasonló a szemléletmódunk, az érdeklődési körünk, még a születésnapunk is csak pár nap (és pár év 🙂 ) különbséggel van, és hát a fent nevezett kerülendő kifejezésforma sajnos rám is nagyon jellemző.
Minden mindennel összefügg, ezt újra és újra megtapasztalom. A boldogságterv része az is, hogy legyen rend körülöttünk, és bár nem nevezi nevén, de jól körülírja a konmari-módszert, aminek a segítségével megvalósítja az áhított átláthatóságot és rendszerezettséget.
Kapaszkodót ad ahhoz is, hogy mi magunk hogyan álljunk neki a saját boldogságtervünk megalkotásához. Mik azok a tevékenységek, amitől jól érezzük magunkat, aminek végzése örömet okoz (árad közben a flow), és nézzük meg azt is, mi az ellenkezője, aminek már a gondolatától is rosszul leszünk (nekem ilyen az ablakpucolás 😀 ).
Alkossunk saját szabályokat, amiket mindig igyekezzünk szem előtt tartani. Nekem hirtelen 2 ilyen jut eszembe, amit jó lenne valóban meg is jegyezni minden körülmények között, sok kellemetlen helyzetet elkerülhetnék:
- Mindig legyen nálad víz!
- Amikor csak tudsz, menj el pisilni!
A magyar borító amúgy nagyon szépre sikeredett szerintem, az eredeti nem ennyire figyelemfelhívó:
The Happiness project
Mindkettőn megjelenik a kék madár, mint szimbólum, a könyvben van ennek jelentősége.
Nem tudnám megmondani pontosan, hogyan hatott rám a könyv. Nem fogok nekiállni a boldogságterv lekörmölésének, ezt továbbra is művi dolognak tartom, de a fejemben nagyon is hajlandó vagyok foglalkozni a témával. Már csak attól, hogy tudatosan-tudattalanul leülepedett bennem a mondandója, derűsebbnek, türelmesebbnek érzem magam. Nagyon remélem, hogy nem marad átmeneti az érzés. Sőt, most, hogy végigszaladtam rajta, újra elolvasom lassabban, jobban megrágva a gondolatokat.
Összeszedtem néhány könyvet, amiket most szem előtt tartok, hogy bármikor belelapozhassak abba, amelyiktől inspirációt várok. Sajnos a Boldogságterv csak e-könyvben van meg, így nem tudom a kupac tetejére tenni (pedig úgy voltam vele, hogy megveszem papírkönyvként, hogy kölcsönadhassam a barátnőimnek is, de sajnos sehol sem rendelhető 🙁 )
Majd nyitok nekik egy külön részt a könyvespolcon, tudjátok, mint a könyvtárakban a könyvajánlós rész.
