Szeretem az életrajzi könyveket. Azokat még jobban, amik kortárs híresség életét mutatják be, hiszen így egy kicsit úgy érezhetem, mintha ismerném a főhőst. Bárdos András könyve Kern Andrásról pont az a fajta, aminek elolvastával úgy érezzük, sikerült közelebb kerülnünk egy képernyőn látott színész életéhez. Még akkor is, ha ő maga úgy érzi: ezt nem lehet leírni.
Kern megkérte Bárdost, hogy írjon róla egy képes, jópofa történetekkel tarkított életrajzi könyvet. A végén össze is jön, persze, csak épp az utazás maga (ahogyan a könyv készül) van annyira érdekes, mint maga a cél (azaz a kész kötet). A könyv finom bukéját az adja, ahogy Bárdos képes jelen lenni – ő az író, de érezzük, kétszemélyes játék ez. A kérdező fontos szereplője ennek a műnek, azáltal, hogy leírja azt is, mit gondolt, mit érzett azalatt, amíg Kern mesélt, mindkét alkotót hallhatjuk a lelki füleinkkel (tegyük fel, hogy létezik ilyesmi). Érezzük a közös ismerősök jelenlétét, a baráti atmoszférát, a kollektív műveltséget, az egész meghitt és bensőséges, ugyanakkor nagyon emberi és humoros. Sok mindenről megtudunk Kern András életéből egy keveset, de semmiről sem tudunk meg sokat. Mert vannak dolgok, amiket úgysem lehet leírni.
Kern András a legnépszerűbb magyar színészek, rendezők, kabarészerzők egyike. Dalszövegíró, énekes, filmes, mulattató. Kern András a legnépszerűbb magyarok egyike. Bárdos András végigélte, végigbeszélgette vele az elmúlt fél évet, betegségétől gyógyulásán át magára találásáig.
Szenvedélyek, lemondások, depresszió, kilábalás és öröm – Kern zavarba ejtő őszinteséggel mesél életéről, kollégáiról, a magyar színházi életről, filmezésről, tévézésről, sikerekről és bukásokról, karakteres politikai álláspontjáról, a Heti hetesről, és általában erről a mi huszadik-huszonegyedik századi életünkről.
Élete korrajz: ráismerünk benne a sajátunkra, az elmúlt ötven év történelmére. Mert ő egyszerre Shakespeare III. Richárdja és Weiner elvtárs a kabaréból, a Bűn és bűnhődésből Raszkolnyikov és Kardos doktor a Bujtor-filmekből.
Ő énekli, hogy „Lövölde tér, ott mindig hideg van”, és ő fog el hétről hétre egy-egy levelet – új műfajt teremtve a kabaréban. És miközben a Halló, Belváros stílusában, vagy rögtönzött paródiák tucatjaival beszél életéről, miközben nevetünk azon, hogyan lehet megszerezni idehaza egy stégengedélyt, megvásárolni egy szárnyas mosdót, vagy parkolni egy mélygarázsban, szép lassan kirajzolódik az életünk, ezen a cúgos, szeles, hideg, nagy Lövölde téren, amit úgy hívnak: Magyarország.
Bookline Könyvek, 2012
- 288 oldal
- Kötés: papír / puha kötés
- ISBN: 9786155247033